A televíziós sportcsatornák kínálatában dömpingszerűen szerepelnek a különböző bajnokságok, ligák labdarúgó mérkőzései. Előfordul, hogy egy nap több meccset is figyelemmel kísérek és megállapítottam, hogy az utóbbi időszakban több dolog is megváltozott a labdarúgásban. 

Említenék egy példát: amikor az egyik csapat az ellenfél kapujának közelében szabadrúgáshoz jut, komoly készülődés veszi kezdetét.
A védekező csapat célja egyértelmű, elkerülni, hogy gólt kapjanak a szabadrúgásból. Ennek elérése érdekében gondosan sorfalat állítanak, a legmagasabb játékosok szorosan egymás mellé állnak, minél nagyobb részét eltakarva a kapunak a lövő játékos elől. A TV közvetítésekben egész közelről mutatják őket, ahogy a játékosok magukat kihúzva, feszesen állnak egymás mellet, széles sorfalat alkotva. Igen ám, de a lövés pillanatában néha felugranak és a szabadrúgást végző pont erre számít, ugyanis ilyenkor a lábuk alatt lövi el a labdát, így szerezve gólt.

Itt jött be egy újítás!
Az ilyen lapos lövések kivédekezésére is megszületett a megoldás: a védekező csapat egyik játékosának nem a sorfalba kell állnia, hanem a földre feküdnie, a sorfalat alkotó társai lábai mögé. Ezt a játékost már nem olyan egyszerű felismerni a közvetítésekben, de a védekezésben vállalt szerepe ugyan olyan fontos, mint a sorfalban álló, ott jól látható társaié, és az ő célja is az, hogy megóvja csapatát a góltól. 

Kép forrása: www.blikk.hu

Ezek a meccsképek azt juttatják eszembe, hogy sokszor ilyen a mi keresztény szolgálatunk is: a színfalak mögött, feltűnés nélkül zajlik.
Csodálatos Krisztus ügyét szolgálni, de lehet, hogy a látványosabb, népszerűbb keresztény szolgálatokat, feladatokat részesítjük előnyben. Olyan küldetést, amely sokak előtt látható. Örülünk a dicséretnek, jól esik, ha mások is értékelik, emlegetik az ÚR ügyében végzett szolgálatunkat. Ilyenkor mi vagyunk azok akik „magunkat kihúzva beálltunk a sorfal közepére”. De, mi van akkor, ha a Mindenható Isten más jellegű, kevésbé látványos szolgálatra hív el minket? Lehet, hogy arra szól az elhívásunk, hogy szellemi értelemben „a sorfalban állok lába mögé feküdjünk a földre”. 

Egy gyülekezet vezetőtől hallottam, hogy az ige felolvasásra, bizonyságtételre mindig van vállalkozó testvér, de sajnos a gyülekezeti ház takarítására már alig-alig akad jelentkező.
Pedig az Úr számára, minden Neki végzett szolgálat egyaránt fontos. 
Bátorítson bennünket ez az ige: „ha valaki nekem szolgál, azt megbecsüli az Atya.” (János 12,26) Lehet, hogy éppen egy munkatársunknak, ismerősünknek van szüksége segítségre, egy számára nagyon fontos ügyben. Talán pont ezért vagyunk a közelében, mert Isten rajtunk keresztül szeretné őt megáldani, felkarolni. Vajon akkor is segítünk-e neki, ha ez kívül esik a komfortzónánkon és nem látványos ez a szolgálat?

Örömmel tapasztalom, mikor a gyülekezeti tagok szaktudásukkal, szakmai tapasztalatikkal segítik egymást ügyes-bajos, hétköznapi dolgaikban.
Számomra ilyen segítség volt, amikor lakásunk csapjai szorultak cserére és egy kedves lelkész barátunk jött önzetlenül segíteni. Itt most nem az ÚR igéjével szolgált, hanem szerelői szaktudásával, tette mindezt önként ajánlkozva, jókedvvel.

Hagyjuk, hogy az ÚR használjon minket, Ő pontosan tudja hol a mi helyünk, és ott kit, miért, mivel „küld” éppen hozzánk. Az ÚR Jézus számára értékes az engedelmes, szolgáló szív, mely Őreá támaszkodik.
„…Ha valaki közületek ki akar tűnni, és ha valaki közületek első akar lenni, legyen mindenkinek a szolgája! Hisz az Emberfia nem azért jött, hogy szolgáljanak neki, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.”
(Márk 10:43-45)

Üdvözlettel,
Sábián Zsolt

Ezen a héten is lesz csütörtökön Lelki Reggeli, 8:15-9:00 között, ahol erről fogunk beszélgetni. Szerdán pedig 12:30-tól folytatjuk a “kedvenc biblai részem” sorozatot, ezúttal Ibolya készül. A www.lelkiebed.hu oldalon megtalálod az online csatlakozós linket.

Kérdések a továbbgondoláshoz:

1. Emelj ki egy szolgálati tevékenységet az életedben, ami nagy örömmel tölt el!
2. Gyakran hív el az ÚR olyan szolgálatra, ami nem látványos? 
3. Volt-e olyan szolgálat, amit az Úrtól kaptál, de eleinte nem szívesen vállaltad?
4. Találsz-e örömet egyszerű, kevésbé látványos dolgokban is, amit másokért teszel?

Ha  tetszett ez a Hétindító Üzenet, küldd el másoknak is!