Költözés? Munkahely-váltás? Egy nagyobb beruházás? Egy gyülekezeti szolgálat elkezdése vagy éppen abbahagyása? Ezek nagy döntések, érdemes sok időt szánni a logikus érvek átgondolásán túl amiatt is, hogy Isten vezetését megtaláljuk. De sokszor kényszerülünk hirtelen hozni döntéseket – igazából minden nap ilyenekből áll. Tanuljunk ma ebben a témában Nehémiástól!
Nehémiás a perzsa király pohárnoka volt. Hírt kapott róla, hogy ősei földjén nem mennek jól a dolgok: Jeruzsálem falai leomlottak, és így a környező, ellenséges népek szinte bármikor elpusztíthatják a várost. Ez a hír letaglózó hatással volt Nehémiásra, napokig csak sírt, imádkozott és böjtölt…
Amikor a főnöke, a király elé kellett állnia, kínos helyzetbe került. A király észrevette, hogy Nehémiással valami nem stimmel. Beteg? Szomorú? Éppen a királynak adta át a bort, ha egy pohárnakról nem a derű és nyugalom sugárzik, akkor ott valami nagy baj lehet… A király rá is kérdezett a dologra. Nehémiás nagyon megijedt, de úgy érezte, hogy lehet őszinte, elmondta, hogy milyen híreket kapott Jeruzsálemről, és hogy emiatt bús. Ekkor jött a váratlan következő kérdés:
„Mit kívánsz?” — kérdezte a király.
Mielőtt válaszoltam volna, imádkoztam Istenhez, aki a Mennyben lakik. Majd ezt feleltem: „Ha jónak látja a király, és ha szolgáját kedveli, akkor küldjön el engem Júdea tartományába, abba a városba, ahol őseim nyugszanak, hogy újjáépítsem a várost.”
(Nehémiás 2:4-5)
A történet folytatásából kiderült, hogy Nehémiás megkapta, amit kért, a király minden építőanyagot is biztosított, és valóban felépültek Jeruzsálem falai! Ez az óriási dolog egy valamin múlt: Nehémiás jól döntött egy váratlan helyzetben. Pedig az előbb kérték rajta számon, hogy miért olyan sápadt – az is benne volt a pakliban, hogy esetleg mérgezéses merénylet készül a király ellen, amiről ő is tud? Örülhetett, hogy megúszta ezt a kiélezett helyzetet – de a “Mit kívánsz” kérdésre ezek után mégsem válaszolt sietve, minél kevesebb vizet zavarva, hanem bátran bemondta, hogy mit szeretne: hosszú szabadságot és drága építőanyagokat.
Velünkis szoktak előfordulni a napjaink során váratlan, kiélezett helyzetek. Tőlünk is kérdezhet váratlanul olyat a főnökünk, hogy köpni-nyelni nem tudunk. Vagy mondhat olyat a gyerekünk, házastársunk, kollégánk, amire legszívesebben óriási dühhel válaszolnánk. Előfordulhat bármilyen bosszúság vagy egyszerű napirend-változás a tervünkhöz képest. Dönthetünk egy jó hozzálláss mellett is, de dönthetünk úgy is, hogy teret engedünk a keserűségnek és ezt ráfröcsögjük mindarra, aki szembe jön.
Nehémiás trükkje az volt, hogy még egy ilyen kiélezett helyzetben is eszébe jutott egy pillanatra megállni és imádkozni. Te mennyire vagy jó az ilyen hirtelen imákban? Nem kell hozzá teológiai végzettség, óriási IQ vagy szent elhívás – egyszerűen gyakorolni kell.
Én szeretnék úgy végigmenni minden napomon, a main is, hogy sok rövid ima hagyja el a számat. Nem akarok félelemből vagy önzésből reagálni semmire, de erre magamtól nem vagyok képes – Isten viszont segít bármelyik töredék-másodpercben, ha kérem őt. Ez a lehetőség előtted is nyitva áll, szeretnél ma sok hitelen, de jó döntést hozni Isten segítségével?
Derűs napot!
Sonkoly Tamás
Kérdések a továbbgondoláshoz:
1. Van a közelmúltból emléked, amikor egy hirtelen döntés, akár csak egy rosszul megfogalmazott mondat miatt valami nem sikerült? Ha imádkoztál volna, vajon másként alakult volna?
2. 1-től 1O-es skálán hányasra tennéd az ima-reflexedet? Mennyire szokott eszedbe jutni egy ima-sóhajt elmondani váratlan helyzetekben, hirtelen döntéseknél?
3. Hogyan tudnád fejleszteni az ima-reflexedet? Akár csak a mai napra gondolva?